Tóth Mihály büntetőjogász professzor szerint alapos, szakszerű másodfokú ítéletet támad a Cozma-gyilkosság ügyében a Legfőbb Ügyészség (LÜ) felülvizsgálati indítványával, a kétségeket a Kúria döntése oszlathatja majd el.

A korábban évtizedekig ügyészként, majd az első Orbán-kormányban a Dávid Ibolya vezette igazságügyi tárca büntető ügyszakot felügyelő helyettes államtitkáraként dolgozó szakember kedden az MTI érdeklődésre közölte: a Cozma-ügyben az első és a másodfokú ítéletet áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a másodfokú, jogerős döntés "igen alapos, meggyőző és szakszerű". Ugyanakkor az LÜ nyilván alaposan áttekintette az egész ügyet, többi között a nyomozás és a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás terjedelmes iratanyagát, így okkal remélhető, hogy döntésében nem a "közhangulat" vagy a "társadalmi elvárások", hanem tisztán szakmai szempontok játszottak szerepet.
Az LÜ hétfőn közölte, hogy az indokolási kötelezettség elmulasztása és a tényállás ellentmondásai miatt felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához a Cozma-gyilkosság ügyében, és a Győri Ítélőtábla másodfokú határozatának hatályon kívül helyezését kezdeményezte.
Tóth Mihály szerint az indoklási kötelezettség elmulasztása abban a körben merülhet fel, hogy a tábla megváltoztatta az első fokú ítélet minősítését, és mivel az így enyhébb lett, a büntetést is mérsékelte. Ennek indokait tartja az LÜ elégtelennek.
"Sajátos ugyanakkor, hogy nem a minősítés hibás voltát kifogásolják, hanem az indokok hiányos voltát róják fel" - jegyezte meg a professzor.
Tóth Mihály a felülvizsgálati indítványról általában elmondta: a magyar jogrend a jogbiztonság érdekében zömmel tiszteletben tartja a jogerős döntést, és azt csak kivételesen indokolt esetben, rendkívüli jogorvoslatokkal tartja feloldhatónak.
A rendkívüli jogorvoslat jogerős döntést támad, olyan fontos okból, amely a törvényes határozatot a jogerőhöz fűződő érdeknél előbbre valónak tartja. A leggyakoribb rendkívüli jogorvoslatok egyike a felülvizsgálat, ami általában súlyos - például a bűnösség, a minősítés, a büntetés körében - elkövetett jogi hibák, vagy eljárási szabálysértések kiküszöbölését szolgálja. A felülvizsgálat kérdésében az LÜ indítványára a Kúria dönt.
Az évi mintegy 120 ezer büntetőügyben született jogerős ítélethez képest csupán mintegy 300 felülvizsgálati indítvány érkezik az Legfőbb Ügyészséghez. A felülvizsgálati indítványok mintegy kétharmadát védő vagy elítélt kezdeményezi, egyharmadát az ügyészségek. Az LÜ az ügyészségekről érkező felülvizsgálati indítványok hozzávetőleg 60 százalékát, a védőktől, illetve elítéltektől érkező indítványok kevesebb mint 10 százalékát tartja alaposnak, és ennek megfelelően ilyen arányban tesz indítványt a Kúriának a jogerő feloldására és a döntés megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére. A Kúria azonban, ha erre nem lát okot, hatályában fenn is tarthatja a megtámadott jogerős döntést.
A Kúria a legfőbb ügyészségi indítványok mintegy 90 százalékának helyt ad - jegyezte meg Tóth Mihály. Szerinte a Kúria várhatóan még idén megszülető felülvizsgálati döntése eloszlatja a kétségeket a Cozma-ügyben.
A szakember az LÜ hétfői közleményével kapcsolatban hozzáfűzte: "jogerős döntés után az előzetes letartóztatás fogalmilag kizárt. Az elítéltek már szabadságvesztés büntetésüket töltik."
Széplaki-Nagy Gábor, az LÜ szóvivője az MTI érdeklődésére kedden a kényszerintézkedés vonatkozásában annyit mondott: a vádhatóság a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, ám azt mindenképpen meg kívánják előzni, hogy a jogerős szabadságvesztésüket töltők fogva tartása a jogerős ítélet megsemmisítése miatt megszakadjon, ezért arra az esetre, ha az indítvány eredményes lesz, máris kérik az előzetes letartóztatás ismételt elrendelését.
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető sporttársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az első- és másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre; a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetést kapott. A vádlottakat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés kísérletében, valamint bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondták ki bűnösnek.
A Győri Ítélőtábla 2012 áprilisában kihirdetett jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a három fővádlott büntetését, és Raffaelt, illetve Némethet 18-18 év, Sztojkát pedig 8 év börtönbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság esetükben átértékelte az elsőfokú ítélet minősítését: Raffaelt egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli társtettesként és egyrendbeli bűnsegédként elkövetett testi sértésben mondta ki bűnösnek, Némethet egyrendbeli emberölés kísérletében és kétrendbeli testi sértésben marasztalta el, Sztojkánál pedig háromrendbeli testi sértést állapított meg.
Nagy Zoltán, a tábla eljáró tanácsának elnöke szóbeli indoklásában kifejtette: nem lehet a vádlottak akarategységére következtetni, mivel Raffael Sándor indulatos állapotában szúrási szándékát rögtön megvalósította, Németh Győző azonban nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor támadta volna Marian Cozmát, tevékenysége "legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető".
Tóth Mihály az MTI-nek az élet elleni cselekménnyel kapcsolatban megjegyezte: a másodfokú bíróság által megállapított minősítésnél a kiszabható büntetés felső határa 20 év, ehhez képest pedig a jogerős ítéletben szereplő 18-18 év egyáltalán nem tekinthető enyhének.