A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon mandátumbecslés alapján, ha most vasárnap szavaznánk, egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok abszolút többségét.

Az új választási törvény alapján a Republikon Intézet olyan mandátumbecslő módszert dolgozott ki, mely tartalmaz minden fontos elemet, amiről a kormány már döntést hozott (új választókörzetek, győztes után járó töredékszavazatok, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező szavazók), és segítségével kiszámolható, hogy az aktuális párttámogatottságok hány mandátumot, milyen összetételű parlamentet eredményeznének. A jelenlegi elemzés alapját az Ipsos legfrissebb, július 20-i közvélemény-kutatási adatai jelentik.

A modell két forgatókönyvet is tesztel. Az egyik, hogy a ma ismert pártok egyedül indulnak. A másik lehetőség, hogy választási együttműködés jön létre a politikai térfél bal oldalán – a kimutatható támogatottsággal rendelkező MSZP, LMP és a DK részvételével.

Az Ipsos legfrissebb mérése alapján egy most vasárnapi szavazáson a választásra jogosultak harmada (34 százaléka) járulna az urnákhoz. 33 százalékuk a Fideszt, 30 százalék az MSZP-t választaná. 22 százalékos eredményt érne el a Jobbik, az LMP 8 százaléknyi voksra számíthatna. A Demokratikus Koalíció nem érné el a parlamenti küszöböt: Gyurcsány Ferenc pártja négy százalékot kapna. Ha ilyen támogatottsági viszonyok között minden párt önállóan indulna el, úgy a választást követően egyetlen pártnak sem lenne önállóan többsége: a Fidesz-KDNP 98 mandátummal rendelkezne a 199 fős Országgyűlésben (az egyéni választókerületi rendszernek köszönhetően: bár országos támogatottságuk alig tér el, a Fidesz mégis harminccal több mandátumot szerezne, mint az MSZP). Így Orbán Viktor pártjának két mandátuma hiányozna az abszolút többséghez. Az MSZP-nek 66, a Jobbiknak 26, míg az LMP-nek 9 képviselője lenne – a Fidesznek valakivel szövetséget kellene kötnie a kormányalakításhoz.

Az összefogást szimuláló – jóval több feltételezéssel élő és ezért kevésbé megbízható – modell esetén sincs többsége sem a Fidesznek, sem a baloldalnak, de a különbség kisebb. Az összefogás 84 képviselőt küldene a Parlamentbe, míg a Fidesz-KDNP 88 mandátummal rendelkezne. A többség ebben az esetben csak a Jobbik képviselőivel szerezhető meg. Egy ilyen indulás egyéni választókerületi szinten is mérsékelné a Fidesz előnyét: a jelenlegi kormánypárt 55 körzetet nyerne, míg a mai baloldali ellenzék jelöltjei 49-et (a Jobbik mindkét modellben kettőt). A relatíve több mandátum egyik fontos oka a DK szavazatainak „hasznosulása” az egyéni választókerületi szinten.