Csak Rákóczi marad, a tér többi szobrát eltávolítják, helyettük Andrássy Gyula, Tisza István és Kossuth Lajos szobrát állítják fel, de mindhármat újra el kell készíteni. A tér teljes átszabása 23,8 milliárdba kerül.

Két sétány is nyílik a Duna és a Parlament között a Kossuth tér átalakításához kapcsolódóan. A felső közvetlenül az Országház előtt vezet majd el, így hosszú évtizedek után ismét közelről csodálhatjuk az épület folyóra néző szobrait. Ráadásként az Országgyűlési Könyvtárhoz vezető lépcsősoron is lehet majd üldögélni. Hacsak nincs kedve valakinek átballagni a folyó mellett húzódó korzóra. A Lánchídnál kezdődő, valójában a városlakók spontán fejlesztéseként kialakuló parti sétány egészen a Margit híd előtti lépcsőkig húzódik majd, ahonnan egy lámpás gyalogátkelőhelyen keresztül juthatnak át a korzózók a Parlament új látogatóközpontjába, illetve onnan fel a Kossuth térre és azon túl egészen a Szabadság térig és a Belvárosig. – A korzók kialakításával, illetve a Kossuth tér átépítésével a város legszebb sétaútja jön létre, amelyhez később a megújuló Várbazár lévén Buda is csatlakozik. Akár Prágában, ahol a belváros körbesétálható – állítja Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítését is magában foglaló Steindl Imre Program igazgatója, aki szerint ez önmagában is jó indok lenne a Kossuth tér átalakítására. De persze nem ezért döntöttek róla.

Az Országgyűlés tavaly határozott a Kossuth tér átépítéséről. A beruházás a térfelszín rekonstrukciója mellett egy mélygarázs, illetve látogatóközpont építését, az Országház homlokzatfelújításának befejezését és az egyik udvar lefedésével létrejövő parlamenti múzeum kialakítását is tartalmazza. A tér új arculata valójában egy régi rekonstrukciója lesz. A határozat értelmében a Parlament épületét körülölelő területen az 1944. március 19-e előtti időszak képzőművészeti képét kell helyreállítani. Az átalakítás részeként – a heves lakossági tiltakozás ellenére – átrendezik a szobrokat is. Károlyi Mihály emlékművét már elbontották (restaurálás után Siófok fogadja be), József Attilát a jelenleginél lejjebb, a Dunaparti felhajtó ívéhez „ültetik át”. Mert ehhez joguk van, de Wachsler Tamás szerint a korábbi tiltakozók is elfogadhatónak tartják ezt a megoldást.

A költő helyét Andrássy Gyula – időközben beolvasztott – kétszeres életnagyságú lovas szobra foglalja el. Az újraöntéshez szükséges levéltári kutatás már megkezdődött. A szobor pontos leírásának birtokában közbeszerzési pályázatot írnak ki a megvalósításra. Hasonlóképpen a tér északi oldalára szánt, egykoron több mint tíz méter magas Tisza István-emlékmű újragyártásához. Visszatelepítik a Kossuth-szoborcsoportot is, ám valószínűleg az egészet újrafaragtatják. Az eddigi felmérések ugyanis arra utalnak, hogy a Dombóváron fellelhető eredeti szobrok meglehetősen rossz állapotban vannak és restaurálásuk után is folyamatos védelemre – fóliával való lefedésre – szorulnának, ami nem kívánatos látvány az újjászülető Kossuth téren. A helyén jelenleg álló Kossuth-szobrot témájához, minőségéhez és méreteihez illő helyen állítják fel, de a pontos helyszínt még nem választották ki. Előbb a jogtulajdonosokkal egyeztet a programigazgatóság. A Rákóczi-szoborral a legkönnyebb, csak restauráltatni kell.

A tér egyetlen valóban új köztéri alkotása az 1956-os emlékhely lesz. A programigazgatóságnak időközben sikerült megegyeznie az ’56-os szervezetekkel, így a jelenleg használaton kívüli, az Országház építésekor a ház szellőzését szolgáló 70 méter hosszú, 7 méter széles és 5 méter belmagassággal rendelkező téglaboltíves alagútban alakítják majd ki az emlékhelyet.

A kiállítótér berendezéséről, illetve tartalmáról még nem született döntés. Ezt az ’56-os szervezetekkel együttműködve az átadásig kell kitalálni. Az emlékhely egyébként a teret átszelő sétány metró felé eső szakaszáról lesz majd megközelíthető. Egyelőre a tér szélén lévő MTESZ-székház átalakításáról is csak annyit tudni, hogy megvásárlása után a tér hangulatához illeszkedő épületté formálják. Ennek költségét már beleszámították a tér átalakítására szánt bruttó 23,8 milliárdba. Ebből az idén 3,4 milliárdot, jövőre, illetve 2014-ben 10,2 milliárdot költenek el. S nem többet. Legalábbis Wachsler Tamás szerint, aki abban bízik, hogy minden túlköltést eredményező kiskaput be tudnak zárni.

Az engedélyeztetés az előzetes ütemterv szerint halad. De ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok az előírásokat megkerülve adnák áldásukat a projektre – bizonykodik Wachsler Tamás, aki szerint Szabó Máté ombudsman tévedett, amikor Károlyi-szobor körüli fakivágás engedélyezéséről szóló állásfoglalásában azt írta: önkormányzati eljárás sértette a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság, valamint az egészséges környezethez való jog követelményét. A programigazgató szerint a zöldszervezetek akkor még nem voltak „ügyfelek”, így fellebbezni se tudtak volna a határozat ellen. Most már azok, így megtámadhatják a szakhatósági engedélyeket, amelyeket a kiviteli terv készítésével párhuzamosan előzetes eljárás keretében szerez be a programigazgatóság. Bár az esetleges fellebbezéseknek nincs halasztó hatálya a kivitelezésre.

A rendkívül szoros menetrend tarthatósága érdekében ugyanis a Kossuth teret kiemelt nemzeti emlékhellyé, illetve kiemelt beruházássá nyilvánították, így a projektre speciális szabályok vonatkoznak. De Wachsler Tamás szerint nem is lesz szükség „külső figyelmeztetésre”. A nyilvánosságtól tartó hivatalok a szokásosnál is szigorúbb feltételeket szabnak. A talajvízáramlást például nem elég a korábbi mélygarázsterv engedélyeztetéséhez hasonlatosan monitorozni, hanem előre modellezni is kell a várható hatást. A húsz különféle engedély zömét július közepére be szeretnék szerezni. Az Országos Tervtanács és a Műemlékvédelmi Tanácsadó Testület már áldását adta az építészeti tervre. Ezt egyébként hamarosan a nagyközönség számára is megtekinthetővé teszik.

A generálkivitelezőt a tervezőkhöz hasonlatosan nemzetbiztonsági átvilágításon átesett cégek közül választják ki. Nem lesz nyílt közbeszerzési eljárás. S az sem nyilvános információ, hogy mely cégeket kérnek majd fel a részvételre, illetve, hogy kik közül választják ki a győztest. Az eljárást augusztus második felében bonyolítják le. A feltételrendszer kidolgozása most folyik, de az már most bizonyos, hogy csak jelentős szakmai és pénzügyi referenciával és megbízható alvállalkozói háttérrel rendelkező cég győzhet. A szerződés összegéről a szerződéskötést követően tájékoztatást adnak. A beruházás tényleges költségéről azonban csak később, az Országgyűlés Hivatala költségvetési beszámolóiból, illetve az Állami Számvevőszék majdani vizsgálatából értesülhetünk.

Jelentősen átalakul a tér közlekedési térképe
Bár a határoló utak formailag nem szűnnek meg, az átmenő forgalmat teljesen kiszorítják a térről. Egyelőre még nem dőlt el, hogy ezt műszakilag is gátolják vagy csupán közlekedési táblákkal akadályozzák meg a behajtást. Az autósok az átépítés után „hurkokban” mozoghatnak, éppen csak érintve a teret. De ezt is csak az engedéllyel rendelkezők. Megállni, várakozni sehol sem lehet majd. Természetesen megszűnik a Parlament előtti képviselői parkoló is. Ezt a föld alá süllyesztik. A mélygarázs a mostani bekerített terület alatt – a Duna-parttól nem egészen a Balassi utcáig – húzódik majd. A létesítmény mínusz három szintjén összesen 570 autó parkolhat, míg a felső szint egyharmadát foglalja el a látogatóközpont. A mélygarázst csak a képviselők, illetve a Parlamentben dolgozók használhatják majd. (Rogán Antal belvárosi fideszes polgármester az előző ciklus idején éppen azért szavazott a beruházás ellen a Fővárosi Közgyűlésben, mivel úgy vélte, az ország nincs abban a helyzetben, hogy milliárdokért mélygarázst építsen a parlamenti képviselőknek és dolgozóknak.)

A villamos viszont továbbra is körbemegy a tér szélén. A pálya vonala csak a déli – a metrókijárat felé eső – részen változik jelentősen. Ott ugyanis tíz méterrel közelebb tolják az átépítendő MTESZ-székház, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete felé. Így a jelenlegi átló helyett egy újabb kanyarral érkezik be majd a térre a 2-es villamos. A mostani parkoló helyén parkot alakítanak ki - tájékoztatott a Népszabadság.