Az EKB a héten 25 bázisponttal csökkentette a referenciakamatát, amely ezzel történelmi mélypontra, 0,75 százalékra süllyedt. Ezzel egyidejűleg a kamatfolyosó betéti oldala 0 százalékos szintre került. A döntést ugyancsak nem meglepő módon a gyenge növekedéssel, illetve az infláció csökkenésével indokolták.

Az alacsonyabb kamat egyik következménye a bankok számára még olcsóbb LTRO-forrás, bár azt Mario Draghi is elismerte, hogy az euróövezet egészét tekintve igen lassú a hitelezés növekedése, számos tagországban pedig csökkenés tapasztalható. Ez részben tőkehiánnyal magyarázható, részben azzal, hogy a mérlegalkalmazkodási folyamat miatt a hitelkereslet is visszaesett. Ezekre – a finanszírozási források nyújtásával ellentétben – a közös európai jegybanknak csekélyebb ráhatása van. Ugyanakkor Draghi azt is hangsúlyozta, hogy az EKB fedezeti körének bővítése (ami a hitelkövetelések is kiterjed) támogatja, hogy a bankok minél több forrást juttassanak a reálgazdaság szereplő számára.

Az EKB mostanra szinte kifogyott az ún. hagyományos monetáris politikai eszközökből, így nem maradt más a monetáris politika eszköztárában, mint az ún. rendkívüli, vagy nem szokványos likviditásnövelő eszközök. A fedezetlen likviditásnövelés eddig főleg az angolszász területen volt bejáratott politika, de nem kizárt, hogy a jövőben az EKB is él vele. Az eddigiek során a központi bank csak fedezet ellenében nyújtott hitelt, ill. sterilizálta a kötvényvásárlásokat, amely kordában tartotta a pénzkínálat növekedési ütemét és az inflációt egyaránt.

Draghi szerint a kamatvágásnak feltehetően mérsékelt lesz a hatása a gazdasági növekedésre, amely lassulhat az év második felében és amelyet erős bizonytalanság övez. A kereskedelmi bankok hitelterhén bizonyos mértékben könnyít a kamatvágás. Nagyjából 1000 milliárd eurónyi jegybanki hitelállományt érint. Az eddigi jegybanki gazdaságélénkítések megítélése nem könnyű, hiszen idő kell, mire kifejtik hatásukat. A bizonytalanság még mindig erős, amely gátat szab a gazdasági növekedésnek. Ha lesz is élénkülés a gazdasági teljesítményben, az leginkább mérsékelt lehet, de az alapforgatókönyv az, hogy több a lefelé mutató kockázat. Draghi kijelentette, hogy most már a gazdasági lassulás az eurozónában széleskörű, nemcsak a perifériát érinti, hanem a centrumot is.

Draghi gazdasági növekedéssel kapcsolatos pesszimizmusát alátámasztják a tények, melyek szerint az eurozóna gazdasága a recesszió felé halad, a munkanélküliség májusban 11,1 százalékos rekordot döntött, a gazdasági bizalom két és féléves mélypontra zuhant júniusban, a szolgáltató- és feldolgozóipari indexek pedig már sorozatban 5 hónapja mutatnak visszaesést. Draghi szerint az inflációs várakozások stabilak. Az árszínvonal már akár az idei év végére lesüllyedhet a 2 százalékos árstabilitási célérték alá, vagyis korábban, mint azt a jegybanki stáb várta. A jelek szerint az EKB már nem számít az infláció váratlan felpattanására, hanem inkább annak mérséklődésére az év második felében.

Az angol központi bank a várakozásoknak megfelelően rekord mélyponton, 0,5 százalékon tartotta az irányadó rátát, de bejelentette, hogy 50 milliárd fonttal kibővíti a 325 milliárdos kötvényvásárlási programját. Ez a lépés nem okozott különösebb meglepetést, mivel a júniusi kamatdöntési jegyzőkönyvből kiderült, hogy maga a jegybank elnöke, Mervyn King, az alelnök Paul Tucker és két további monetáris tanácstag már a múlt hónapban is elindította volna az újabb pénzpumpát. Az újabb kötvényvásárlási program kifutási ideje 4 hónap.Az újabb monetáris enyhítést indokolta az, hogy a brit gazdaság technikai értelemben recesszióba fordult, az euróválság mélyülésétől való aggodalmak nem múltak el, ill. júniusban a brit feldolgozó- és szolgáltatóiparral együtt az építőipar is tovább gyengélkedett. Az infláció két és féléves mélypontra süllyedt májusban, először csökkent a 3 százalékos jegybanki tűréshatár alá.

Az EKB és a BoE kamatdöntései utánra időzítette a kínai központi bank azt a bejelentését, hogy az irányadó egy éves hitelkamatot 6,31-ról 6 százalékra, a betéti kamatlábat pedig 3,31-százalékról 3 százalékra csökkenti. A kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségén ezúttal nem módosított. A kínai kereskedelmi bankok 30 százalékkal olcsóbban adhatnak hiteleket a korábbi 20 százalékos kedvezmények után. A kínai központi bank minden erővel támogatja a növekedést. A második negyedévben a kínai gazdaság növekedési üteme 7,5 százalékra csökkenhetett a piaci várakozások szerint, igaz erről csak július 13-án derülnek ki részletek. Az infláció 29 havi mélypontra, 2,3 százalékra csökkenhetett júniusban a piaci konszenzus szerint, vagyis már 5. hónapja lehet a kormány 4 százalékos éves célértéke alatt. A kínai jegybank 2008 óta most idén nyúlt először az alapkamathoz, ráadásul egy hónap leforgása alatt már másodjára tette ezt. A Quaestor elemzői szerint szinte már kapkodásnak tűnhet a gyors jegybanki monetáris expanzió, amelyből látszik, hogy komolyan aggódnak a kínai vezetők a gazdaság teljesítménye miatt.