Hírek
2012. Július 06. 07:16, péntek |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Kedvez a vállalatoknak a megújult számviteli törvény
A számviteli törvény év elejétől hatályos új rendelkezései több szempontból is kedvező változásokat hoztak a vállalkozások számára. Az új szabályok nagyobb szabadságot nyújtanak a cégeknek arra nézve, hogy számvitelüket saját piacukhoz, normál üzletmenetükhöz, vagy éppen az adott iparágra általánosan jellemző szezonális jellemzőkhöz igazítsák.
A könnyítések jól alkalmazva életszerűbb, az üzleti döntések előkészítése szempontjából is hasznosabb számviteli információkat eredményezhetnek.Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: A számviteli törvény egyik, közelmúltban életbe lépett változása a korábbinál jóval bővebb vállalati körnek ad lehetőséget arra, hogy könyvvezetési pénznemét az úgynevezett funkcionális pénznemére változtassa.
A lépés csökkentheti a vállalkozás kockázatait, hiszen a cég könyvelésének pénznemét arra a (forinttól eltérő) devizára változtatja, amelyet tevékenységének túlnyomó részében alkalmaz. Az áttérés azoknak a cégeknek segíthet igazán, amelyek működése nagyban függ a devizás tételektől, és a forintos költségek, bevételek csak korlátozottan vannak jelen – ilyenek például az erős exporttal rendelkező termelőcégek. Ahol viszont a devizás tételek kevésbé meghatározóak, ott egy esetleges devizás könyvvezetésre való áttérés ugyanolyan problémákat generálhat, mint korábban a forintos könyvvezetés.
A fenti, indokolt esetekben az áttérés előnye, hogy az eredménytervek során nem kell a jelentős árfolyam-ingadozással számolni, sem a devizában (például euró) meghatározott áron értékesített termékek, sem pedig az ily módon beszerzett készletek árában. Az eredménykimutatás jelentős része ennek megfelelően nem lesz kitett az árfolyamok alakulásának. Nemzetközi vállalatok esetében előnyt jelenthet az is, hogy az anyavállalat részére készítendő jelentéscsomagnál nem kell újabb devizanemet alkalmazni. Mindemellett egy kisebb, vagy közepes méretű, hazai tulajdonú vállalatnál az euróban készített beszámoló a potenciális nemzetközi befektetők számára is könnyebben értelmezhető.
Egy másik fontos idei újítás főként az erős szezonális karakterrel bíró iparágakban, tehát például a mezőgazdaságban, turizmusban működő vállalkozásokat érintette kedvezően. A módosítás lehetővé teszi, hogy a cégek az üzleti évük kezdetét a naptári évtől eltérő dátumban határozzák meg, éppen a működésükre jellemző sajátosságok miatt. Szezonális, ciklikus tényező lehet például turisztikai vállalkozások esetében a nyári, vagy éppen téli főszezon vége, élelmiszer-/feldolgozóiparban az őszi betakarítás, vagy szüret lezárása. A cégeknek az üzleti év fordulónapjának helyes megválasztása lehetőséget ad a kiegyensúlyozottabb, objektívebb pénzügyi jelentések összeállítására. Másfelől a számviteli zárással, mérlegkészítéssel összefüggő, sokszor jelentős adminisztratív terhet jelentő feladatokat a cégek a belső erőforrásokat is kímélő, a működés szempontjából nyugodtabb, csendesebb időszakokra időzíthetik az újításnak köszönhetően.
A lehetőséggel a bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások kivételével majdnem minden hazai vállalkozás is élhet, korábban ez csak a külföldi tulajdonú cégek esetében volt lehetőség, ha az anyavállalat mérlegfordulónapja is eltért a december 31-től. Igaz, a megoldást nem választhatja olyan cég sem, amely egyszerűsített éves beszámolót készít, vagy az olyan egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó, aki nyilvántartásait a számviteli törvény szerint vezeti- tette hozzá a Deloitte szakértője.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot