A kormányfő 2013-re szeretné elérni, hogy 300 ezer embert foglalkoztassanak közmunkában, a végső cél pedig az, hogy ha mindenki számára elérhető a közmunka, akkor ne kapjon szociális segélyt az, aki fizikailag munkaképes - Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csütörtöki kibővített elnökségi ülésén - kéthetes konzultációsorozata záró állomásán - emellett beszélt a hitelezési helyzet kilátásairól, az államadósságról és a bürokrácia csökkentéséről is.

A miniszterelnök közölte: idén 200 ezer embernek adnak közmunkát, és szeretné ezt 2013-ban 300 ezerre felvinni. "Sőt a végén odáig szeretném elvinni a dolgot, hogy azt tudjam mondani (...) nem kapsz szociális segélyt, ha egyébként fizikailag munkaképes vagy, viszont mindenki számára van elérhető közmunka" - jelentette ki.
Hangsúlyozta: nagyban segítené az országot, ha el tudnának jutni odáig, hogy kimondják, egy fizikailag munkára képes ember egy adott hónapban nem kaphat több szociális segélyt egy bizonyos összegnél, és ez nem haladhatja meg a munkabért, talán még a közmunkabért sem. Közölte: szeretné, ha el tudnának jutni odáig, hogy a parlament ezt ki tudja mondani a következő évben, és azt is szeretné, hogy az összes szociális segélyt, a gyerekeknek juttatott támogatásokat is a "munka rendszerén" keresztül juttatnák el. Orbán Viktor ebben a VOSZ segítségét is kérte.
A hitelezési helyzetről a kormányfő azt mondta: az anyabankok bajban vannak, viszik kifelé a pénzt, és bár a kormány keresi a folyamat lelassításának módját, a tulajdonosi jogon történő forráskivonás mindig erősebb jog marad, mint egy közvetett kormányzati eszköz. Ezért úgy véli: a magyar gazdaság akármit csinál a következő két évben, akármilyen "bank-loving politikát" folytatna a kormányzat és még ha sikerülne is "szerelmetes viszonyba" kerülnie a bankrendszerrel, akkor sem tudja megállítani azt a folyamatot, hogy a bankrendszeren keresztül elérhető források csökkenni fognak az országban. Ez rossz hír, mert hitelezés nélkül nem lehet növekedést csinálni, de nincs ok a kétségbeesésre, minden rendelkezésre álló forrást fel kell használni - mondta.
Az EU-s fejlesztési forrásokkal kapcsolatban megismételte, hogy 2015-ig kell minden fillért ki kell fizetni. Mint mondta, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szerint még van arra esély, hogy ez megvalósuljon. Hangsúlyozta: személyes felelősségének érezné, ha nem valósulna meg a 90 százalék feletti eredmény.
Az államadóságról szólva kifejtette: Magyarország akkor mondhatja el, hogy önmaga ura, amikor 50 százalék körüli sávba kerül az államadósság. Az jó jel, hogy az elmúlt másfél hónapban 100 milliárd forintért vásároltak magyar magánszemélyek állampapírt, összesen pedig magyar kézben 600-700 milliárd forintnyi hazai állampapír-állomány. Úgy vélte, ha megtalálnák a módját, hogyan lehetne immár nem államdósság-finanszírozásba, hanem fejlesztésbe, beruházásba bevonni a jövedelmek egy részét, az nagy lökést jelentene a nemzetgazdaságnak.
Az adórendszerről szólva hangsúlyozta: nem javasolja, hogy visszalépjenek az arányos egykulcsos adórendszertől. Arról azonban érdemes elgondolkodni, hogy miként lehet a magas jövedelmű rétegeknél kitalálni egy olyan szabályt, ami nem az államkasszába, hanem befektetési alapba vonná a pénzüket, akár úgy, hogy választhatnak két-három alap közül, és így tulajdonrészt szerezve majd 8-10 év múlva eldőlne, hogy kiveszik-e a pénzüket vagy tulajdonrészt akarnak szerezni egy sikeres állami fejlesztési alapban.
A miniszterelnök a VOSZ fórumán elhangzottakra reagálva elfogadta azt a kritikát, hogy a magyar állami intézményrendszer nem nyújt kellő segítséget a magyar vállalkozásoknak a piacra jutáshoz. Szerinte ez a intézményrendszer "tohonyasága", "lassúsága", okozza, és bár tettek lépéseket, valóban nem történt meg a hibák kijavítása 2010 után.
A kormányfő elismerte, hogy a magyar bürokrácia működésében is számos bosszantó jelenség van, de jelezte, nem akarja ezért a bürokratákat "pocskondiázni", mert ez vezetési kérdés. A bürokrácia lassú működése kormányzati probléma, "amiért végső soron mégiscsak én viselem a felelősséget" - fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2010 óta a kormány most szeptemberben tart majd ott, hogy tudja, mennyien dolgoznak a magyar közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben. Ahhoz, hogy az állam versenyképes szolgáltatást nyújthasson, első lépésként meg kell állapodni arról, hogy Magyarország a következő tíz évben mennyi pedagógussal, egészségügyi dolgozóval, közigazgatási alkalmazottal vagy rendőrrel működjön. Hozzátette: erről a VOSZ-szal egyeztetni akar ősszel.
Az adóbeszedés hatékonyságával kapcsolatban a kormányfő közölte: jövő héten konzultál az adóhivatal vezetőjével, mert vélemény szerint túlságosan sok áfa maradt kint. Ahhoz képest, hogy az adókat csökkenteni akarjuk, nem elég pozitív a válasz az adó elkerülés szempontjából a magyar társadalom részéről - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint az adóhivatalnak ebben "komoly tartalékai vannak", de fontos, hogy a vállalkozók ezt ne érezzék zaklatásnak. A miniszterelnök ezért egy szigorúbb, korrektebb, zaklatásmentes adóbeszedési rendszert működtetését tartotta fontosnak.

A Demján Sándor által szorgalmazott összefogással kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: a kétharmadosnál nagyobb összefogást nem tudnak létrehozni. Az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése, ha van erő, van összefogás, de ez nem zárja ki a vitát és a demokráciát - fogalmazott. A kormányfő gazdasági versenyelőnynek nevezte a társadalmi béke megőrzését, amelyben szerinte Magyarországnak több tapasztalata van, mint a nyugati országoknak. Egyben köszönetet mondott a baloldali vállalkozóknak, amiért nem lázításra használták a nehézségeket.
A takarékszövetkezetekről Orbán Viktor azt mondta: addig nem akarnak az erről szóló szabályozáshoz hozzányúlni, amíg be nem fejeződik az a projekt, amelynek során a magyar állam a 38 százalékot megvásárolja.
A kormányfő arról is beszélt, hogy szerinte "csak a vak nem látja, hogy olyan mélységű áterendeződés történik most a világgazdaságban és azon belül az európai kontinensen, amely következményeiben és súlyában - habár jellege más - nyugodtan összevethető az 1990-es nagy átalakulással."
"Akkor új politikai és gazdasági rendszereket kellett fölépíteni. Egyelőre most még nem kell új politikai rendszereket fölépíteni, de föl kell építeni új gazdasági rendszereket Közép-Európában, és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni" - mondta.
A kormányfő szavai szerint a nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán látszik haladni, de Közép-Európának óriási felívelési esélyei vannak. A következő 10-15 évben az európai kontinensen belül a gazdasági súlypontok átrendeződnek, a tőkeerő át fog alakulni - vélekedett. Ennek mi nem vagyunk automatikusan részei, ma ott tartunk, hogy sereghajtók vagyunk a térségben - mondta a kormányfő. Kiemelte: ha nem sikerül a magyar gazdaságot új alapokra helyezni, akkor ebből a történelmi felívelési esélyből Magyarország kimarad. Meg kell érteni hogy a világ megváltozott, más részei lesznek erősek, mint amelyek korábban voltak, Magyarország nem maradhat ki a fölemelkedő világokkal való üzleti és kereskedelmi kapcsolatok előnyeiből - mondta, utalva a keleti nyitásra és a kínai kapcsolatokra.
A felelősség kérdéséről szólva Orbán Viktor kijelentette: az ország irányításáért a kormány viseli a felelősséget, de az országot nem a kormány működteti. Véleménye szerint az országot inkább a gazdasági élet szereplőinek kell működtetniük, az együttműködésben pedig mellőzni kell a pártpolitikai szempontokat.
Megismételte azt is, hogy a közelgő választások ellenére nem szabad engedni annak, hogy az egyébként lassan növekvő magyar gazdaság tényleges lehetőségeit meghaladóan hitelből emeljék a közszféra béreit.
A pártelnök-miniszterelnök beszéde végén köszönetet mondott Demján Sándornak, a VOSZ ügyvezető elnökének, a VOSZ elnökségének és tagjainak, amiért sikeresen végigcsinálhatták az elmúlt két évet.
Orbán Viktor a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel múlt hétfőn kezdett konzultációsorozatának állomásain elsőként találkozott a KDNP vezetőivel, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével, részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán, konzultált a Nemzeti Fórum vezetőivel, közös nyilatkozatot írt alá Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, és tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőivel is. Hétfőn az Országos Roma Önkormányzat, kedden pedig a Fidelitas vezetőivel, illetve borászokkal konzultált a pártelnök-miniszterelnök. Szerdán szakszervezeti vezetőkkel folytatta konzultációsorozatát, Gaskó Istvánnal, a LIGA elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyal a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.
A kéthetes konzultációsorozata zárásaként, Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke meghívására vett részt a miniszterelnök a VOSZ kibővített elnökségi ülésén, amelyen részt vett még Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, Lits József, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke és Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke.