A következő másfél évben nem várható, hogy a világpiaci olajár ismét átlépi a 100 dollárt, a globális olajtermelő cégeknek azonban költségeik alapján ennél magasabb árszintre lenne szükségük ahhoz, hogy termelésük kifizetődő legyen - jósolták londoni nyersanyagpiaci elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szakelemzői hétvégi átfogó helyzetértékelésükben kiemelik, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta május eleje óta hozzávetőleg 30 dollárral lett olcsóbb, és most már úgy tűnik, hogy előbb süllyed a 85 dolláros árszintig, mint ahogy azt a cég eddig várta.
A ház eredeti előrejelzésében az szerepelt, hogy a Brent hordója 2012 végén lesz 85 dollár.
A Capital Economics londoni elemzőinek új prognózisa szerint a Brent a következő 18 hónapban a 70-100 dolláros ársávban mozog, és ebben az időtávlatban az előrejelzési kockázat inkább lefelé, semmint felfelé hat. "Megvan az a kísértés, hogy még lejjebb vigyük prognózisunkat", és bár az ilyen "rohamos" árzuhanások után nem lenne meglepő egy kismértékű visszalendülés, ez is azonban jó eséllyel csak átmeneti lenne - fogalmaztak a cég londoni nyersanyagpiaci elemzői.
A ház a további árgyengülést gátló tényezők között említi, hogy véleménye szerint az amerikai gazdaság "viszonylag ellenállónak" bizonyul majd az európai problémákkal szemben, és a kínai gazdasággal kapcsolatos legsúlyosabb aggodalmak is "eltúlzottak, legalábbis ami az idei évet illeti".
Mindemellett felhajtóerőt adhat az olajáraknak az Iránnal kapcsolatos feszültség bármilyen kiéleződése, bár ez a hatás valószínűleg csekély lenne, feltételezve, hogy a Hormuzi-szoros olajszállítási forgalmában nem lesz fennakadás.
Más nagy londoni elemzőcégek szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programmal kapcsolatos nemzetközi konfliktus eszkalálódása esetén a jelenleginél sokkal magasabbra emelkednek az olajárak.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - nemrégiben összeállított prognózisában közölte, hogy jóllehet nem alapeseti forgatókönyve az iráni háború kitörése, ám ha "Iránban vagy környékén" fegyveres konfliktus robban ki, akkor hetek, vagy akár néhány nap alatt 30-50 százalékkal felszökhetnek az olajárak.
A ház szerint a másik fő - jóllehet a háborúnál is kisebb esélyű - kockázat az, hogy Irán az Egyesült Államok és az EU szankcióinak megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolajellátásának 20 százaléka halad át. A Hormuzi-szoros iráni lezárása esetére az Egyesült Államok hitet tett ugyan a zárlat feltörésére, ám az EIU szerint ez több hétig is eltarthat, komoly fennakadást okozva az olajszállításokban.
Az EIU elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása valószínűtlen, mivel Irán a szoros lezárásával saját magának okozná a legtöbb kárt. A cég szakelemzői szerint azonban teljesen mégsem kizárható egy ilyen lépés, és ha Irán rászánja magát a Hormuzi-szoros lezárására, akkor 200 dollár közelébe is felszökhet a nyersolaj hordónkénti ára.
A Capital Economics hétvégi londoni elemzése szerint ugyanakkor az olajárakra nehezedő legnagyobb lefelé ható nyomást az euróövezeti válság gyakorolja, amely a cég várakozása szerint a következő időszakban csak súlyosbodni fog.
A ház elemzői szerint a valutaunió "valamilyen formájú felbomlásának" kockázata továbbra is gyengíti a globális kockázatvállalási készséget, és erősíti a dollárt, ami rendszerint az olajárak gyengülése felé hat, tekintettel arra, hogy a dollár a globális nyersolaj-kereskedelem általános elszámoló valutája.
Mindezeket egybevetve a Capital Economics szakelemzői közölték: előrejelzésük továbbra is az, hogy a Brent hordójának átlagos árfolyama a következő 18 hónapban 85 dollár körül lesz, és bár lehetnek rövidebb meglódulások 100 dollár felé, azonban az euró jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem zárható ki további meredek árfolyamesés sem.
A londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital - amely rendszeres olajpiaci helyzetértékeléseket is közöl - új, szintén hétvégén ismertetett elemzésében azonban kiszámította, hogy a kitermeléssel is foglalkozó globális olajipari cégek fedezeti pontja - vagyis az az olajárszint, amely felett tevékenységük kifizetődővé válik - jelenleg 109 dollár hordónként, 14 dollárral magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A cég felidézi, hogy amikor 2008-ban, a pénzügyi válság elhatalmasodásának idején az olajárak 90 dollár alá süllyedtek, a kitermelési célú olajipari beruházások befagytak, és amikor az árszint 70 dollár alá került, az ágazat már "láthatóan küszködött".
Mindezek alapján a Barclays Capital szakértői szerint az átlagos globális olajárszintnek legalább 100-110 dolláron kellene stabilizálódnia ahhoz, hogy a jövőbeni kitermelési beruházásokat az árfolyam ne érintse kedvezőtlenül.
A cég szerint tartósan 90 dollár alatti olajárak esetén a világgazdaságot súlyos kínálati oldali szűkösség fenyegetné.