Nem okoz gondot a jogalkalmazásban a jogos védelem büntető törvénykönyvbe foglalt lehetőségének kiterjesztése - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki hangsúlyozta: tudatos döntés, hogy a támadásból fakadó következményeket az elkövetőnek vállalnia kell.

A közvéleményben felmerülő lehetséges esetek nagyon extrémek, a tipikus elkövetési szituációkban nem fog gondot okozni a szabályozás; száz esetből egyszer vezethet az eljárás olyan eredményre, ami nem volt a törvényalkotó célja - reagált a lap szombati számában megjelent interjúban arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy ingoványos talajra viszik a jogalkalmazókat a jogos védelem értelmezésében.
A büntethetőségi korhatár leszállítását is teljesen indokoltnak látja bizonyos esetekben. A tizenkét-tizennégy év közötti elkövetők által megvalósított bűncselekmények áldozatai is elsősorban gyermekek. Évente három-négyezer bűncselekményt követnek el tizennégy év alattiak, ebből nagyjából száz erőszakos és egy élet elleni bűncselekmény - ismertette.
Ezek a számok elég komolyak ahhoz, hogy a büntetőjog reagáljon rájuk - jelentette ki, hozzátéve: amikor úgy döntöttek, hogy támogatják ezt az elképzelést, az a felismerés vezette őket, hogy "bűn nem maradhat büntetlenül". De az új Btk. alapján nem lehet börtönbe küldeni egy tizennégy év alatti elkövetőt, legfeljebb négy évig tartó javítóintézeti nevelést írhatnak elő számára. Nem hiszem, hogy egy emberölés esetében ez aránytalanul eltúlzott szankció lenne - vélekedett.
Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatos Velencei bizottsági kritikákról azt mondta: sikerült egészséges kompromisszumot kötni a testülettel.
Az ír gázoló ügyéről szólva az államtitkár kijelentette: az, hogy az ír legfelsőbb bíróság egy "belső jogi feltételre hivatkozva" akadályozta meg a kiadatást, uniós jogot sért.
A második fél év legfontosabb feladataként a polgári törvénykönyv parlamenti menedzselését és elfogadását nevezte meg a politikus.