Hamarosan befejeződnek a felújítási munkálatok Keszthely Fő terén, melynek során minden várakozást felülmúló, értékes régészeti leletek kerültek elő.

A város területéről több , mint 80 lelőhely volt ismert. Kr.e. 6000-ből, az újkőkorból eredeztethetőek az első leletek, amelyek bizonyítják az ember jelenlétét itt, a Balaton észak-nyugati medencéjénél. A korábbi ásatások alapján elsősorban római kori emlékeket vártak a szakértők, amit a feltárások igazoltak is, azonban a későbbi korokból is rengeteg érdekesség került elő. Megtalálták a hajdani várárok pontos vonalát, előkerült egy eddig csak térképről ismert sarokbástya töredéke, valamint a várhíd egyik cölöpje is. A rétegekből sok tárgyi leletet, edényeket, ékszereket emeltek ki a kutatók.
A bemutatandó építészeti emlékek két részre bonthatók, egyrészt a régi-új Fő tér téralkotó épületei, az un. térfalak közül a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom harangtornya teljes felújításra került - tudtuk meg Németh Gábortól Keszthely város főépítészétől.
Az új Fő tér szintje a torony környezetében lesüllyesztésre került, így az épületbe való beközlekedés szinte akadálymentessé vált. Hasonló átalakítás, rekonstrukció történik a templommal szomszédos, azzal egyidős volt Ferences, ma Premontrei rendház klasszikus, kerengős kolostorépületén is. Az új térszintek kialakításával lehetőség nyílik az épület eredeti kapujának újbóli megnyitására, továbbá az eddig használaton kívüli földszinti épületrész részleges rekonstrukciójára is – hangsúlyozta a szakember
Az építészeti emlékek másik része a térrekonstrukciót megelőző régészeti ásatások során megtalált és feltárt késő római kori valamint középkori épületmaradványok, amelyeknek látványos, az új térstruktúrába illesztett bemutatása, nemcsak turisztikai látványosságként fog szolgálni, hanem az itt élőknek is láthatóvá teszi a város történelmi múltjának egy-egy részletét.
Írásos emlékekből, illetve a Fő téren korábban történt régészeti kutatásokból voltak ismereteink a középkori keszthelyi vár létéről, épületegyütteséről, de a tér rekonstrukciót megelőző régészeti feltárások során előkerült épületmaradványok, - falak és kapubástya - egyrészt kézzel foghatóan bizonyítja az egykori vár meglétét, másrészt sokkal jobban elképzelhetővé teszi annak valóságos képét és méreteit. De nem csak a középkori épületmaradványok, hanem őskori leletek és római kori épülettöredékek is előkerültek bizonyítva, hogy már évezredek óta éltek emberek a mai település területén. Elképzelhető az is, hogy a város nevét is a főplébánia templom harangtornya alatt feltárt, megerősített, késő római kori épületről, épületegyüttesről - castellum – kapta. – nyilatkozta a szakértő
A római kori épület maradványok a KR. utáni III. századból valók, míg a középkori keszthelyi vár bástyája és faltöredékei a XVI. század végéről, vagy a XVII. század elejéről.
Az előkerült emlékek restaurálásuk, rendszerezésük után várhatóan 2013 nyarán, a helyi Balatoni Múzeumban lesznek láthatók, majd ősszel a fővárosban, a Nemzeti Múzeumban rendezendő kiállításon tekinthetők meg.
A 114 éves Balatoni Múzeum addig is kínál színes és rendkívül érdekes látnivalókat az érdeklődőknek, már a Római kortól kezdődően egészen a közelmúltig.
A Festetics kastély megtekintése után, egy kellemes sétával érdemes meglátogatni a közelben található Georgikon múzeumot, mely 1817-25 között korának legkorszerűbb elvei alapján épült.
A századforduló hangulatára vágyók mindenképpen tegyenek egy látogatást Keszthely Városi Strandján, ahol a Szigetfürdő történelmi időket elevenít fel. Az 1892-ben épült és nemrégiben felújított fürdőház, ma korhű formában ugyanakkor modern technikai megoldásokkal várja vendégeit. A Monarchia hangulatát idézi a parton található, eredeti formájában megőrzött két régi szálló a Hullám és a Balaton is.
Az építkezés során Keszthely belvárosa gyökeresen átalakul. A nyugalmasabb, nagyobb zöldfelülettel rendelkező övezettel egy élhető városközpont alakul ki, mely a helyi lakosoknak és az idelátogató turistáknak egyaránt kedvelt helyszíne lesz. A megújult Fő tér továbbá kiváló helyszínként szolgál majd szabadtéri rendezvényeknek, és kulturális eseményeknek is.
A Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom 66 évvel ezelőtti plébánosa a templomtorony 1946-os felújításakor egy palackba zárt üzenetet helyezett el a toronykeresztbe, az utókor számára. Ezt a mostani munkálatok során meg is találták. Az időkapszulát és a benne rejlő nagyon jó állapotban megmaradt írást a plébánián őrzik.
A hagyomány szerint a templom új toronykeresztjébe, egy leforrasztott fémhengerbe különböző dokumentumokat helyeztek el. A díszes okirattal, fényképekkel, újságokkal és pénzérmékkel az utókornak kívántak üzenetet hagyni a jelenlévők.