A jelentés szerint 2013-ban 16,5 millió külföldi gyökerű, bevándorló hátterű személy élt Németországban, ami a 80 milliós lakosság 20,5 százaléka.
A Destatis meghatározása alapján bevándorló származású, aki 1950 óta költözött az országba, vagy Németországban született, de külföldi állampolgár. A 16,5 milliós réteg nagyobbik része - 9,7 millió fő - német állampolgár, kisebbik, 6,8 milliós része külföldi állampolgársággal rendelkezik.
A bevándorló származásúak aránya gyorsan emelkedik, ami a nemzetközi vándorlásból adódó többletnek és a vizsgált rétegben tapasztalható magas születésszámnak tulajdonítható, vagyis annak, hogy az utóbbi években a kilencvenes évek eleje óta a legnagyobb bevándorlási hullám érte el Németországot, és a bevándorló hátterű családokban sok gyerek születik.
A "saját migrációs tapasztalattal rendelkezők" - külföldről Németországba költözöttek - száma 3,6 százalékkal, 363 ezerrel emelkedett tavaly az egy évvel korábbihoz képest, míg a Németországban született, bevándorló hátterű személyek száma 4,2 százalékkal nőtt a 221 ezres születési többlet révén - áll a jelentésben.
A külföldi gyökerű németországi lakosság a nyugati tartományokban és Berlinben koncentrálódik, a volt NDK területén - az egykori Kelet-Berlint leszámítva - pedig csupán 570 ezren élnek közülük, ami 3,4 százalékos részarányt jelent.
A réteg egészét tekintve kétharmadot meghaladó - 69,4 százalékos - az európai származásúak aránya, és 36,6 százalékos az EU-tagállamokból származók aránya. Európa után Ázsia következik 17,8 százalékkal, majd Afrika 3,2 százalékkal.
Országok szerinti bontásban a legnagyobb csoport a Törökországból származóké, 12,8 százalékos részaránnyal. A második Lengyelország 11,4 százalékkal, a harmadik Oroszország 9 százalékkal.
Magyar vonatkozású adat nem szerepel a lakosság 1 százalékának vizsgálata (mikrocenzus) alapján készült jelentésben és tanulmányban.