A referendumon voksolnak még a Frontex finanszírozásáról és a filmtörvényről (lex Netflix) is.

A szervadományozást a Franciaországban alkalmazott, feltételezett beleegyezésen alapuló modellre kívánják átalakítani, amelyet egyesek etikai problémaként ítélnek el. A személynek, aki a szerveit fel akarja ajánlani, még életében beleegyezését kell adnia. Azoknak, akik nem kívánják szerveiket felajánlani, ezt kifejezetten ki kell majd jelenteniük, ha - amint azt a közvélemény-kutatások előre jelzik - elfogadják a transzplantációs törvény módosítását.

Az elmúlt öt évben a több, mint 8,6 millió lakosú Svájcban évente átlagosan 450 ember kapott egy, vagy több szervet elhunyt személytől. De 2021 végére több mint 1400-an voltak várólistán.

A Swisstransplant nemzeti alapítvány adatai szerint tavaly 72 ember halt meg, miközben donorra várt.

Jelenleg gyakran előfordul, hogy az érintett személy kívánsága nem ismert. A döntés tehát a rokonokon múlik. A hatóságok szerint az esetek többségében ellenzik a szervadományozást. A hozzátartozókkal folytatott interjúk során rögzített több, mint 60 százalékos elutasítási arány az egyik legmagasabb Európában, annak ellenére, hogy a felmérések szerint a svájci lakosság 80 százaléka támogatja a szervadományozást - állítja a Swisstransplant.

A reform, amelyet a szövetségi kormány és a parlament támogat, azt irányozza elő, hogy a svájci állampolgárok agyhalál esetén donornak minősülnek, kivéve, ha életük során ellenkezésüket fejezték ki, bejegyezve egy szövetségi nyilvántartásban vagy hozzátartozóik értesítésével.

Az adományozás orvosi feltételei ugyanazok lesznek, mint jelenleg: csakis azok adományozhatják szerveiket, akik a kórház intenzív osztályán halnak meg, és a halált "két orvosnak egyértelműen meg kell erősítenie".
A hozzátartozókkal továbbra is konzultálnak, és elutasíthatják az adományozást, ha tudják vagy gyanítják, hogy az érintett személy ellenezte volna.

A szövetségi kormány és a parlament a törvénymódosítástól a szervadományozások számának növekedését várja. A svájci hatóságok szerint a legtöbb európai ország, köztük Franciaország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország a feltételezett beleegyezés modelljét alkalmazza, és átlagosan magasabb a szervadományok aránya, mint Svájcban.

Néhányan ellenzik a reformot, és elegendő aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásához. A népszavazási bizottság, amelynek társelnöke egy ápoló és egy orvos, úgy véli, hogy a reform sérti az egyének önrendelkezési jogát és testi épségét.

A jobboldali politikusok által támogatott bizottság szerint a szervadományozás "etikailag csakis akkor igazolható, ha az érintett személy még életében egyértelmű beleegyezését adta".

A népszavazáson döntenek arról is, hogy támogatják-e a svájci parlament döntését, miszerint az alpesi ország növelné az anyagi támogatást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, azaz a Frontexnek, és hogy támogatják-e a szintén parlamenti döntést arról, hogy minden külföldi szórakoztatóipari online szolgáltatónak, köztük a Netflixnek is, kötelezően beruházást kell eszközölnie a svájci filmiparban.