A korábbi, hasonló kísérletekben nem sikerült tartósan életképes ereket alkotni - idézte a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányt.
A kutatók először emberi őssejtekből alakítottak ki az erek képződését megelőző, úgynevezett prekurzor sejteket. Miután ezeket egerek agyának felszínére ültették, két hét alatt működő vérerekké fejlődtek, és voltak, amelyek 280 napon keresztül életképesek voltak.
Amikor ugyanilyen prekurzor sejteket az állatok bőre alá ültettek, azokból is kialakultak a vérerek, ám nem működtek ennyi ideig, és ötször annyi prekurzor sejt kellett az előállításukhoz.
"Csapatunk hatékony technológiát fejlesztett ki, mellyel emberi őssejtből prekurzor sejteket állíthatunk elő, ezek pedig mesterséges vérerek hálózatává fejlődtek élő egerekben. Az eljárás óriási lehetőségeket nyit meg a szívbetegségek és a diabétesz gyógyítása előtt, bár funkcionális sejtek közvetlen, őssejtből való előállítása továbbra is nagy kihívás" - magyarázta Rakesh Jain, a kutatás vezetője, a Massachusettsi Általános Kórház munkatársa.