Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke az MTI-nek elmondta: folyamatosan egyszerűsítik a jogszabályi, illetve a teljes üzleti környezetet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen annak érdekében, hogy az európai uniós, 2007-2013. évi 8.200 milliárd forint fejlesztési keretet teljes egészében fel tudja használni Magyarország.
Példaként említette, hogy a pályázónak a korábbinál jóval kevesebb dokumentumot kell beadnia, a közreműködő szervezet az állami adatbázisban lévő céginformációt automatikusan lekéri. Emellett a pályázó az NFÜ-től elektronikus levelet kap a támogatási igényével kapcsolatos döntésről, a határidők lejártára pedig automatikus emlékeztetőben hívják fel a figyelmet. A papírmentes ügyintézésben jelentős lépés az e-aláírás bevezetése a kifizetési folyamatban, és egységesítették az eljárási folyamatot minden közreműködő szervezetnél fejlesztési programtól függetlenül.
Petykó Zoltán elmondta, hogy a legnagyobb problémát a pályázóknak az üzleti környezetük, legfőképpen a finanszírozási problémák jelentik. Ennek áthidalására a kormány döntése értelmében még az idei kifizetésekre 50 milliárd forint alapot hoznak létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében, hogy az államháztartási körbe tartozó projektgazdákat visszatérítendő támogatással segítsék a már elnyert uniós forrás felhasználásához szükséges önerő biztosításához. Emellett a Belügyminisztérium kezelésében továbbra is működik a vissza nem térítendő támogatást nyújtó önerőalap a derogációs kötelezettséget teljesítő önkormányzatok számára.
Az NFÜ elnöke kiemelte: az uniós források felhasználását gyorsítják azzal is, hogy gördülő előfinanszírozást vezetnek be a jelenleg jellemző utófinanszírozó rendszer mellett. A projektgazdát most is megillető előlegkérés lehetősége mellett a szállító cégeknek is előre adnak pénzt szigorú elszámolás alapján, továbbá megemelték a kedvezményezett előlegkérési lehetőségét.
Petykó Zoltán hozzátette, hogy a 2004-2006. évi első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tapasztalatai alapján az operatív programokban prioritásonként meghatározták a szükséges túlvállalás mértékét is ahhoz, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrás 100 százalékos felhasználását biztosan elérjék. Általánosságban elmondható, hogy a túlvállalást abban az esetben kezdik érvényesíteni, amikor az operatív programok prioritásában a teljes keret lekötése eléri átlagban a 85-90 százalékot.
A források felhasználását segíti majd a projektdoktori rendszer, amelynek két eleme van - mutatott rá Petykó Zoltán. Az egyik az NFÜ szervezetén belül működő projektfelügyeleti főosztály, amelynek fő feladata rendszerszintű hibákra felhívni a figyelmet a projektek vizsgálása során. Ennek keretében nézte át a főosztály az egyetemek, nonprofit szervezetek, önkormányzatok önerő alapellátottságát, és mutatott rá az alulfinanszírozottságra.
A projektdoktori rendszer másik elemét a későbbiekben vezetik be - folytatta az NFÜ elnöke. Hozzátette: hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást, ahol kiválasztják azokat a piaci szereplőket, cégeket, amelyek az adott terület pályázatában nem érintettek, azonban piaci tapasztalataik révén a meghatározott konkrét feladatra megoldást tudnak nyújtani. Ahol viszont nem tud segíteni a projektdoktor, ott el kell venni a támogatást legkésőbb 2013 közepéig, hogy a forrás ne menjen veszendőbe - mondta az NFÜ elnöke.
Petykó Zoltán kiemelte, hogy az idén a 300 milliárd túlvállalás nélkül még 700 milliárd forint keretre jelentet meg az NFÜ pályázati kiírást minden operatív programban. Folyamatosan követik a forint/euró árfolyammozgást, mert ez alapján a keret növekedhet vagy csökkenhet 2013 végéig.
A 2014-től induló ciklusra vonatkozó felkészüléssel kapcsolatban Petykó Zoltán elmondta: a nettó befizető tagországok csökkenteni szeretnék a forrásokat, ez érintené a magyar lehetőségeket is, bár a 2014-2020-as költségvetési forrásokra vonatkozó uniós elképzelések még nem öltöttek végleges formát. A kormánynak minél előbb döntenie kell arról, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban milyen intézményrendszer legyen. Három lehetőség van: a jelenlegi változatlan formában megmaradna, a mostani átalakítva menne tovább, vagy pedig egy újat hoznak létre.
Az elnök személyes véleménye szerint a jelenlegi intézményrendszer fenntartása 2015 végéig feltétlenül szükséges, mivel ekkor fogják kifizetni a források jelentős részét, évente akár 1.800 milliárd forintot is. A zárások és elszámolások elkészítése is a mostani rendszer megmaradása mellett szól. Az intézményi források erre a célra 2014 végéig biztosítottak. Később, a 2014-ben megnyíló újabb források terhére lehet majd a folyamatosan működő intézményrendszer fenntartására uniós pénzt bevonni - jegyezte meg.
Ha a jelenlegi intézményrendszer zárja a 2007-2013. évi ciklust, az már látszik, hogy számottevő szabad kapacitás nincsen - mutatott rá. Ugyanakkor, ha az intézményrendszert átalakítják, képes lehet a 2014-től induló uniós fejlesztési programok lebonyolítására, kezelésére is, viszonylag alacsony költség mellett. Egy teljesen új intézményrendszer felállítása esetén viszont létre kellene hozni új irányító hatóságokat, közreműködő szervezeteket, találni kell mintegy 1.500, az európai uniós fejlesztési források felhasználásához értő szakembert, fizikailag el kell őket helyezni, továbbá a teljes informatikai rendszert ki kell alakítani. Ez 80 milliárd forintba kerülne, amit hazai forrásból kellene előteremteni 2013-2014-ben - mondta Petykó Zoltán.