Az ország nagyszerű tévészakácsokat adott a világnak, elég Hugh Fearnley-Whittingstall, Jamie Oliver vagy Gordon Ramsey nevét említeni. Ám ami a brit konyhákban igazából történik, az soha nem állt olyan messze a tévén sugárzott ideáltól, mint manapság - írja a londoni The Economist.

Néhány éve még úgy tűnt, hogy a brit étrend javulóban van. Igaz, az emberek kevesebb zöldséget vásároltak, de ez a folyamat már régebben kezdődött a káposzta, a karfiol és a kelbimbó népszerűségének csökkenésével. A jelenséget nagyjából ellensúlyozta, hogy több salátát, több halat és kevesebb zsiradékot fogyasztottak. A brit átlagpolgár 2006-ban több halat vásárolt, mint 1974 óta bármikor. Az egészségesebbnek tartott bioételek forgalma megugrott.
Aztán jött a pénzügyi válság, az alapvető élelmiszerek árának emelkedése és a kormány nadrágszíj-meghúzó intézkedéssorozata. 2008 januárja óta a kiskereskedelmi árak 25 százalékkal nőttek - ez meghaladja az infláció általános ütemét. A szegények által élelmiszerre fordított összeg aránya kissé megemelkedett 2007-hez képest, a háztartási kiadások 16 százalékára, véget vetve a csökkenés hosszú ideje tartó korszakának (1938-ban még a bevétel fele ment el élelmiszerre).
Az infláció manapság csökken ugyan, de a borúlátás nem. A Present Situation Index nevű statisztikai kimutatás szerint az emberek közhangulata májusban nyolcéves mélypontra jutott. Mindez drámai hatást gyakorolt a britek étrendjére.
Az emberek először azzal hagynak fel, hogy vendéglőbe járjanak - idézte a The Economist a Kantar Worldpanel piackutató cég egyik illetékesét. Ezt követően a fogyasztók félreteszik a fenntartható fejlődéssel és a környezet védelmével kapcsolatos szempontokat. A Soil Association nevű szervezet jelentése szerint a biotermékek forgalma 21 százalékkal esett vissza 2008 óta. Később már fájdalmasabb tételek következnek. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás erősen csökkent, akárcsak az "elsődleges proteineké" - ezen a hús és a hal értendő.
Ezek a változások a lakosság legszegényebb ötödére a legjellemzőbbek, de nem korlátozódnak rájuk. Egy elegáns élelmiszerboltban a minap fürjtojást és spárgát árultak, ám Guy Warner, a tulajdonos elmondta, hogy vevői mostanában takarékossá váltak. Felhagytak az ilyen csemegékkel és a bélszínnel, viszont megnőtt a forgalom a lábszárhúsból. Warner manapság sokkal több zöldséget és gyümölcsöt ad el akciós áron.

Egymillió tonnával kevesebb élelmiszerhulladék

A vevők gyakrabban néznek be az üzletbe, de ritkábban vásárolnak. A Sainsbury's szupermarket kimutatta: 2011 közepén 22 millió volt hetente a vásárlások száma - egymillióval több, mint egy évvel korábban, viszont az egy-egy vevőnek eladott árucikkek száma csökkent. A pillanat ihletére történő vásárlások száma ugyancsak megcsappant: az IGD piackutató cég szerint azoknak a briteknek az aránya, akik jó előre eldöntik, mit vegyenek, 2008 és 2011 között 47 százalékról 67 százalékra nőtt.
A bevásárlási listák terjedő gyakorlatának van jótékony hatása is: a britek kevesebb élelmiszert dobnak el. A hulladékgazdálkodást megfigyelő WRAP szervezet becslése szerint 2010-ben a háztartások átlag 1,1 tonnával kevesebb élelmiszer hulladékot termeltek, mint 2006-ban. További oka is lehet annak, hogy nem kerül annyi a kukákba: a britek kevesebbet főznek.
Sokan hosszabban nézik, miként főzőcskéznek mások, mint amennyi időt ők maguk a konyhában töltenek. A Masterchef műsora egyórás, viszont a napi főfogás elkészítésének átlagos időtartama 34 perc egy felmérés szerint - jóval rövidebb, mint azelőtt. A gazdasági visszaesés fő nyertese az előre elkészített étel, amelyet olcsónak és kellemesnek tartanak, bár fogyasztása sokaknak némi bűntudatot okoz. Különösen nagy a sikere a pizzáknak és a húst tartalmazó készételeknek.
A kormány számára, amelyet felelőssé tesznek az egészségtelen táplálkozás térnyeréséért, ez nem jó hír. A "naponta ötször" jelszóval meghirdetett kampány, amely napi öt gyümölcs és zöldség fogyasztására kívánt ösztönözni, nem hozott eredményt. Andrew Lansley egészségügyi miniszter most arra próbálja rávenni az élelmiszeripart, hogy csökkentse az ételek kalóriatartalmát. A só esetében sikerrel járt, de az olcsó és könnyen fogyasztható élelmiszerek iránti tülekedés meghiúsíthatja a további erőfeszítéseket.
Ahogy a gyümölcs- és a halfogyasztás csökkenése, az előre elkészített étel térnyerése is erőteljesebb a szegényeknél, de nemcsak ők szeretik. A felső középosztályra szakosodott Marks and Spencer Angliában kiterjedt élelmiszerlánca telitalálatot ért el 2008-ban a "Vacsorázz 10 fontsterlingért" elnevezésű kezdeményezésével. A cég tavaly 29 boltot nyitott, ebből 26 élelmiszerkereskedés. Az olyan üzlethálózatok, mint az M and S vagy a Waitrose, az éttermektől elpártoló módosabb családokat nyerik meg maguknak.
A szupermarketekre a táplálkozás markáns változása nem hatott ki annyira. A Morrisons üzletlánc pontosan azokat az ételeket kínálja, amelyeket manapság kevésbé fogyasztanak, különösen a friss halban nagy a választéka - mégis jelentős forgalmat bonyolított le az utóbbi években. A látványosan felhalmozott friss gyümölcs és zöldség a szupermarketekben inkább a kínálat jó minőségének jele, mint olyasvalami, amit meg kell enni.

Az étkezési szokásokkal együtt a szakácskodás fogalma is megváltozott. Paul Gardner, aki az islingtoni Budgens élemiszerüzlet tulajdonosa, elmondta a hetilapnak, hogy a rebarbara vagy a kelvirág manapság nem arat nagy sikert. Viszont azonnal eltűnnek a polcokról a szép kiszerelésű, frissnek tűnő mártások, amelyek hozzáadásával gyorsan asztalra lehet tenni a húst és a halat. "Egészen más az, amit a nyers alapanyagból mindent maga elkészítő nagymama értett főzés alatt, mint amit manapság annak tekintenek az emberek" - idézte a hetilap Paul Gardnert.