Az esküdtek szerda este hirdetnek ítéletet.

"A viták befejeződtek, a tárgyalást felfüggesztem, elvileg 2022. június 29-én este 5 órától folytatjuk" az ítélethirdetéssel - jelentette ki Jean-Louis Péries, az esküdtszék elnöke a 148. tárgyalási napon.

A terrorelhárítási bírókból álló különleges esküdtszék egy titkos helyen található, fokozottan védett laktanyába vonult el döntéshozatalra. Az ítélet meghozataláig nem érintkezhetnek a külvilággal.

Az eljárásnak megfelelően utoljára a 14 jelen lévő vádlott, legutolsóként a terrortámadást végrehajtó kommandó egyetlen életben maradt tagja, Salah Abdeslam kapott szót, további hat vádlott feltételezhetően meghalt Szíriában, őket távollétükben ítéli el az esküdtszék.

"Első szavaimat az áldozatokhoz intézem. Önöktől korábban elnézést kértem. Egyesek azt fogják mondani, hogy nem volt őszinte, mások, hogy csak stratégia volt, mintha ekkora szenvedéssel szemben létezhetne nem őszinte bocsánatkérés" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú fővádlott.

A francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség a június 10-i vádbeszédben tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte Salah Abdeslamra.

"A cselekmények kétségtelenül életfogytiglani szabadságvesztést érdemelnek, de nem a vádlottak padján ülő emberek" - hangsúlyozta a fővádlott. "A közvélemény azt gondolja, hogy a teraszokon én lőttem az emberekre, hogy én voltam a Bataclanban. De önök tudják, hogy ennek az ellenkezője az igaz" - tette hozzá.

"Követtem el hibákat, ez igaz, de nem vagyok gyilkos. Ha gyilkosságért ítélnek el engem, igazságtalanságot követnek el" - fogalmazott a fővádlott.

Salah Abdeslam előtt a többi vádlott is szót kapott, többen közülük sajnálatukat vagy elnézésüket, valamint részvétüket fejezték ki, mások köszönetet mondtak az ügyvédeknek, a peren dolgozóknak és a felpereseknek is. Többen jelezték, hogy megbíznak az igazságszolgáltatásban, és nagyon várják már az ítéletet.

Salah Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket, később azonban hangnemet és stílust váltott, s áprilisban sírva kért elnézést minden áldozattól.

A perben azt vallotta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban - ahogy azt a perben állította -, miközben a terrorcsoport - vele ellentétben Szíriában kiképzett - dzsihadistái hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.

"Bárki bármit is mond, ez a per nem ugyanaz lett volna, ha Salah Abdeslam nem beszél. Kudarcnak éreztük volna" - mondta pénteki védőbeszédében Martin Vettes ügyvéd. A fővádlott másik védője, Olivia Ronen "lassú halálbüntetésnek" nevezte a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, amelyet nem tart indokoltak ügyfelére.

Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Mohamed Abrinire, Abdeslam gyerekkori barátjára is, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba, a svéd állampolgárságú Osama Krayemre és a tunéziai Sofien Ayarire, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult. Életfogytiglani börtönbüntetést érdemel az ügyészség szerint a belga Mohamed Bakkali is, akit az egyik fő logisztikai szervezőnek tart a vád. A többi vádlott ellen - akik elsősorban segítették a fővádlottakat a merényleteket megelőzően - öt és húsz év közötti börtönbüntetést javasolt az ügyészség.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A támadást követő években két túlélő öngyilkos lett, így a halálos áldozatok száma 132. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.