Aziza Azimova a megszokott időben feküdt le a múlt pénteken; még egy darabig nézte a televíziót, aztán az odakint zuhogó esővel mit sem törődve eloltotta a villanyt. Nem sokkal később észrevette, hogy a lámpa himbálózik kicsit, úgyhogy felkelt megnézni, mi van odakint. Korábban előfordult, hogy áradás fenyegette a várost, ám ezúttal nem volt víz a kertjében, ezért megnyugodva visszafeküdt. Az 54 éves asszonyt teljesen felkészületlenül érte mindaz, ami Krimszkben, az Oroszország déli részén, a Kaukázus északi lábánál elterülő városban történt aznap éjszaka.

Az éjszaka közepén erős zajra ébredve Azimova azt látta, hogy nemcsak az ajtó alatt, hanem a bezárt ablak résein keresztül is víz ömlik a Szovjetszkaja ulicán (Szovjet utca) lévő kis házába. Pár pillanattal később már az életéért küzdött az árban, amely hálószobája mennyezetéig emelte. Úgy érezte, hogy nincs menekvés: meg fog fulladni.

Felmászott a szekrényre, és úszni kezdett

Falként feltornyosuló víz törtetett keresztül az elsötétült városon, magával sodorva embereket és állatokat, letarolva az utcákat szegélyező fákat. Csupán Krimszkben és környékén 159 ember lett az áldozata.
"Az eső nem tűnt szokatlannak. Semmi sem jelezte a közeledő bajt - mesélte négy nappal később sírva, otthona romjai mellett a járdán ülve, bekötözött lábbal és kézzel, sebektől borítottan Azimova. - Fél tizenegy körül feküdtem le, és tévét néztem. Senki se mondott semmit az esőről, és riasztás se volt."
A kórházból épp csak elengedett asszony szavai szerint "borzalmas zajra" ébredt: hiába csukta be az ablakot és a hálószoba ajtaját, nem tudta megakadályozni, hogy a víz beömöljön, és kezdje ellepni.
"Eleinte nem féltem. Azt hittem, hogy a víz vissza fog húzódni. Aztán pánikba estem. Felmásztam a szekrényre, és úszni kezdtem. A víz elérte a plafont, és nyeltem is belőle. Nem maradt szinte semmi levegő - idézte fel a Reuters brit hírügynökségnek. - A szekrény végül felborult, összetörte az ablakot, és én azon keresztül valahogy kikecmeregtem az utcára. Össze-vissza vágtam magam. A víz sós volt, tele benzinnel, és sokat nyeltem belőle. A szomszédaim észrevettek, és a hajamnál fogva kihúztak az áradatból."
Azimova a szerencsések közé tartozik, de kétli, hogy kap annyi kártérítést az államtól, amennyi elég lesz háza újbóli lakhatóvá tételéhez.
Elképedt azon, hogy milyen gyorsan következett be a katasztrófa, de azon is, hogy senki se figyelmeztetett rá. "Van egy harangunk. Miért nem kongatta meg senki?" - kérdezte.

Álmukban érte őket a halál

A Szovjetszkaja ulicán nagyobb volt a pusztítás, mint az 57 ezres város más részein. A település a gyümölcs- és zöldségtermesztés központja Kubányban, a gabonatermelése miatt hagyományosan Oroszország "kenyérkosarának" nevezett vidéken.
Négy nappal a katasztrófa után még mindig 30 centi mély víz volt Azimova háza környékén. A járdán szemét és piszok halmozódott. A helyiek szerint hét méter magas vízfal törtetett keresztül a július 7-re - szombatra - virradó éjjel kettő és három között, miután előtte egy hónapon keresztül komoly esőzések voltak.
Az áldozatok többsége idős ember volt, és álmában érte a katasztrófa. Jószágaikkal és háziállataikkal együtt fulladtak meg a néhány óra alatt lezúdult, három hónapra elegendő mennyiségű vízben, amely hegyoldalakat sodort el, felduzzasztotta a környék patakjait és vízfolyásait.
Voltak példák a hősies helytállásra. Vjacseszlav Gorbunov rendőr talált egy csónakot, és két gyereket kimenekített vele az árból. Éppen visszafelé tartott a házukhoz, hogy a család többi tagját is biztonságos helyre vigye, amikor egy hullám felborította a csónakot, és ő vízbe fulladt.
A fekete-tengeri kikötővárostól, Novorosszijszktól délre lévő hegyek és a terület központja, Krasznodar között lévő Krimszk sok lakosa tehetetlenül ki volt szolgáltatva a körülményeknek. "Az öreg felkelt, és ki is jutott a házból, de a víz elsodorta. Másnap találtuk meg, ruhátlanul" - emlékezett vissza az 52 éves Igor Markozov 92 éves apja, Valentyin halálára.
Kilenc halottat jelentettek a negyven kilométerrel távolabb, a tengerparton lévő Gelendzsikból is. Ötöt közülük áramütés ért, mert egy transzformátor a vízbe zuhant. Két embert a part egy másik szakaszáról a tengerbe sodort az ár.

Elnöki villámlátogatás

Július 7-re különböző hírek terjedtek el arról, hogy mi okozhatta a nagy krimszki árhullámot. Kevesen hitték el, hogy egyedül az eső volt az oka, és sokan állították, hogy a közelben lévő nyeberdzsajevszkojei víztározó zsilipeit megnyitották. Egyesek odáig mentek, hogy azt állították: a dolog szándékosan történt, így akarták elhárítani a veszélyt egy népesebb város, feltehetően Gelendzsik, a legközelebbi nagy üdülőhely, vagy az egyik legfontosabb orosz kikötő, Novorosszijszk gabona- és nyersolajtartályai felől.
"Korábban is voltak itt nagy esők. Ami történt, nem az eső miatt volt" - szögezte le Jelena Csuboreva krimszki nyugdíjas.
A helyi hatóságok és a rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának szakemberei kizárták ezt a lehetőséget. A hivatalos intézmények iránti bizalmatlanság és a kétkedés, hogy a hatóságok képesek bárkit megmenteni, jelenleg azonban olyan nagy Oroszországban, hogy a pletyka nem ült el.
A létszámban rohamosan gyarapodó és elégedetlen városi középosztály részéről soha nem tapasztalt nyilvános kritikával szembenézni kénytelen Vlagyimir Putyin elnök, aki régóta igyekszik az egyszerű vidéki emberekre támaszkodni, gyorsan közölte, hogy megérti felháborodásukat. Szombat este pedig már helikopteren ült, hogy megszemlélje a pusztítást, amelyet az áradat okozott.

Voltak, akikre mély benyomást gyakorolt a villámlátogatása, amelynek bizonyítania kellett, hogy ura a helyzetnek.

A 30 éves Ovszen Toroszjan - felidézve az elnöknek azt az ígéretét, hogy ő és a hozzá hasonlóan károsodottak közel 5000 dollárnyi kártérítést kapnak - például azt mondta az amerikai lapnak, hogy "ha Putyin nem jön, a helyi adminisztráció a kisujját se mozdítja. Senki se ígért volna semmit".

Továbbra is súlyos a helyzet

Az elnök azonban nem találkozott személyesen a túlélőkkel, és útjának kevés közvetlen hatása volt sok, a családja, otthona, tulajdona elvesztését gyászoló helyzetére. Néhányan felróják, hogy még azt a pénzt sem kapták, amelyet egy tíz évvel ezelőtti árvíz után ígértek nekik.
Az orosz kormány szemlátomást arra törekszik, hogy a felelősség azokra a helyi tisztségviselőkre hárítsa, akik a rendkívüli helyzetek minisztere szerint hibákat követtek el, és nem rendelték el időben a riasztást.
A krasznodari terület kormányzója elbocsátotta a krimszki körzet vezetőjét, és újabb elbocsátásokra is lehet számítani.
Ez azonban nem nagyon vigasztalja a krimszkieket, akik napokkal a katasztrófa után még mindig halottaikat temették, és próbáltak választ találni kérdéseikre.
Bár a novorosszijszki kikötővel két nappal az áradat után helyreállt a vasúti összeköttetés, és szakértők úgy ítélték meg, hogy az áradásnak nem lesz komoly hatása az orosz gabonatermésre, Krimszkben továbbra is súlyos a helyzet. Sokan továbbra is menteni igyekeznek azt a keveset, amely otthonaikból még menthető, és takarítóosztagok próbálják eltüntetni a vízbe fulladt állatok tetemeit. A város közepén tucatnyi fehér sátorban laknak azok, akiknek az otthonát megsemmisítette az áradat.
A köztisztasággal egyre nagyobb a gond, továbbra sincs tiszta víz és háztartási gáz. Elkezdődtek a járvány elleni oltások.
"Kevesen vagyunk. Több ember kellene" - jegyezte meg Nyikolaj Rigan 28 éves önkéntes, miközben más városokból érkezett élelmet, vizet és ruhákat cipelt a szétosztó helyre. Más önkéntesek pokrócokat, élelmiszerkonzervet, zöldséget, száraztésztát, babakocsikat, ruhákat és cipőket pakoltak le egy teherautóról.